| |
Hungarian Bible |   | |
 |
| |
| | 1Sa 25:1 | Meghala pedig Sámuel, és egybegyule az egész Izráel, és siratták ot, és eltemették az o házában Rámában. Dávid pedig felkelt és elment Párán pusztájába.
| |
| | 1Sa 25:2 | És volt egy ember Máonban, a kinek jószága Kármelben vala, és ez igen tehetos ember volt: háromezer juha és ezer kecskéje volt néki. És Kármelben épen juhait nyírta.
| |
| | 1Sa 25:3 | (Azt az embert pedig Nábálnak, és feleségét Abigailnak hívták, a ki igen eszes és szép termetu asszony volt; a férfi azonban durva és rossz erklcsu vala, a Káleb nemzetségébol való volt.)
| |
| | 1Sa 25:4 | És meghallotta Dávid a pusztában, hogy Nábál a juhait nyírja.
| |
| | 1Sa 25:5 | Elkülde azért Dávid tíz ifjút, és monda Dávid az ifjaknak: Menjetek fel Kármelbe, és mikor Nábálhoz érkeztek, kszntsétek ot nevemben békességesen.
| |
| | 1Sa 25:6 | És így szóljatok: Légy békességben az életben, legyen békességben a te házad[népe] és legyen békességben mindened, a mid van!
| |
| | 1Sa 25:7 | Most hallottam, hogy juhaidat nyiratod. A te pásztoraid pedig velünk valának, nem bántottuk oket, és semmijk sem hibázott az alatt az egész ido alatt, míg Kármelben valának.
| |
| | 1Sa 25:8 | Kérdezd meg szolgáidat, ok meg fogják mondani néked. Legyenek azért ez ifjak kedvesek elotted, mert alkalmas idoben jttünk. Adj kérlek abból, a mi kezed kzt van, szolgáidnak, és a te fiadnak, Dávidnak.
| |
| | 1Sa 25:9 | Elmenének azért a Dávid szolgái, és szólának Nábálnak mind e beszédek szerint a Dávid nevében, és várakozának.
| |
| | 1Sa 25:10 | Nábál pedig felele a Dávid szolgáinak, és monda: Kicsoda Dávid és kicsoda Isainak fia? Mai napság sok [olyan] szolga van, a kik elszknek uraiktól.
| |
| | 1Sa 25:11 | Vegyem azért kenyeremet és vizemet és az én levágott marhámat, a melyet nyíróimnak levágattam, hogy olyan embereknek adjam, a kikrol azt sem tudom, hova valók?
| |
| | 1Sa 25:12 | Akkor megfordulának a Dávid szolgái az o útjokra, és visszatérének; és mikor megérkezének, értesítették ot mind e beszédek felol.
| |
| | 1Sa 25:13 | És monda Dávid az o embereinek: Ksse fel mindenki kardját! És felkté mindenki a kardját, Dávid is felkté az o kardját; és felment Dávid után mintegy négyszáz ember; kétszáz pedig ott maradt a podgyásznál.
| |
| | 1Sa 25:14 | Abigailt pedig, a Nábál feleségét értesíté a szolgák kzül egy ifjú, mondván: Ímé Dávid kveteket küldtt a pusztából, hogy kszntsék a mi urunkat, de o eluzé oket.
| |
| | 1Sa 25:15 | Azok az emberek pedig igen jók voltak mi hozzánk; és nem volt bántódásunk, és semmink nem hibázott az alatt az egész ido alatt, míg velk jártunk, mikor a mezon voltunk.
| |
| | 1Sa 25:16 | Olyanok voltak reánk nézve, mint a kofal, mind éjjel, mind nappal, az alatt az egész ido alatt, míg velk valánk, mikor a juhokat oriztük.
| |
| | 1Sa 25:17 | Most azért értsd meg és lássad, hogy mit kelljen cselekedned, mert jelen van a veszedelem a mi urunk és az o egész háza ellen, o pedig oly kegyetlen ember, hogy senki sem szólhat néki.
| |
| | 1Sa 25:18 | Akkor Abigail sietve von kétszáz kenyeret, két tmlo bort, t juhot elkészítve, t mérték pergelt búzát, száz ktés aszúszolot és kétszáz ktés száraz fügét, és a szamarakra rakta.
| |
| | 1Sa 25:19 | És monda az o szolgáinak: Menjetek el elottem, ímé én utánatok megyek; de férjének, Nábálnak nem mondá meg.
| |
| | 1Sa 25:20 | És trtént, hogy a mint a szamáron megy vala, és leereszkedék a hegynek [egyik] melléksvényén: ímé Dávid és az o emberei lejvének eleibe, és o sszetalálkozék velk.
| |
| | 1Sa 25:21 | Dávid pedig [azt] mondotta volt: Bizony hiába oriztem ennek mindenét, a mije van a pusztában, hogy semmi híjja nem lett mindannak, a mi az vé, mert o a jó helyett roszszal fizet nékem.
| |
| | 1Sa 25:22 | Úgy cselekedjék az Isten Dávid ellenségeivel [most] és ezután is, hogy reggelig meg nem hagyok mindabból, a mi az vé, még egy ebet sem.
| |
| | 1Sa 25:23 | Mikor pedig meglátta Abigail Dávidot, sietve leszállott a szamárról, és arczczal leborula Dávid elott, és meghajtá magát a fldig.
| |
| | 1Sa 25:24 | És az o lábaihoz borula, és monda: Óh uram! én magam vagyok a buns, mindazáltal hadd beszéljen a te szolgálóleányod te elotted, és hallgasd meg szolgálóleányodnak szavait.
| |
| | 1Sa 25:25 | Kérlek, ne trodjék az én uram Nábállal, ezzel a kegyetlen emberrel, mert a milyen a neve, olyan o maga is; bolond az o neve és bolondság van benne. Én azonban, a te szolgálóleányod, nem láttam az én uramnak szolgáit, a kiket elküldttél volt.
| |
| | 1Sa 25:26 | Most pedig, óh uram! él az Úr és él a te lelked, hogy az Úr akadályozott meg téged, hogy gyilkosságba ne essél, és ne [saját] kezeddel szerezz magadnak elégtételt. Most azért olyanok legyenek ellenségeid, mint Nábál, és valakik az én uramnak megrontására trekesznek.
| |
| | 1Sa 25:27 | És most ezt az ajándékot, a melyet a te szolgálóleányod hozott az én uramnak, adják a vitézeknek, a kik az én uram krül forgolódnak.
| |
| | 1Sa 25:28 | Bocsásd meg azért a te szolgálóleányodnak vétkét; mert az én uramnak bizonyára maradandó házat épít az Úr, mert az Úrnak harczait harczolja az én uram, és gonoszság nem találtatik te benned a te életedben.
| |
| | 1Sa 25:29 | És ha valaki feltámadna ellened, hogy téged üldzzn és életed ellen trjn: az én uramnak lelke az éloknek csomójába leend bektve az Úrnál a te Istenednél; ellenségeidnek lelkét pedig a parittyának blébol fogja elhajítani.
| |
| | 1Sa 25:30 | És mikor az Úr megadja a jót az én uramnak mind a szerint, a mint megmondotta feloled, és téged fejedelmül rendel Izráel flé:
| |
| | 1Sa 25:31 | Akkor, óh uram, nem leend ez néked bántásodra és szívednek fájdalmára, hogy ok nélkül vért ontottál, és hogy az én uram saját maga szerzett magának elégtételt. Mikor azért jót tesz az Úr az én urammal: emlékezzél meg szolgálóleányodról.
| |
| | 1Sa 25:32 | És monda Dávid Abigailnak: Áldott legyen az Úr, Izráelnek Istene, a ki téged ma elombe küldtt!
| |
| | 1Sa 25:33 | És áldott legyen a te tanácsod, és áldott légy te magad is, hogy a mai napon megakadályoztál engem, hogy gyilkosságba ne essem, és ne saját kezemmel szerezzek magamnak elégtételt!
| |
| | 1Sa 25:34 | Bizonyára él az Úr, az Izráelnek Istene, a ki megakadályozott engem, hogy veled gonoszul ne cselekedjem, mert ha te nem siettél és nem jttél volna elombe, úgy Nábálnak nem maradt volna meg reggelre [csak] egyetlen ebe sem.
| |
| | 1Sa 25:35 | És átvevé Dávid az o kezébol, a mit hozott néki, és monda néki: Eredj el békességben a te házadhoz; lásd, hallgattam szavadra, és megbecsültem személyedet.
| |
| | 1Sa 25:36 | Mikor pedig Abigail Nábálhoz visszaérkezék, ímé olyan lakoma volt az o házában, mint a király lakomája, és Nábál szíve vigadozék azon, [mert] igen megrészegedett; azért o semmit sem mondott meg néki, sem kicsinyt, sem nagyot egészen reggelig.
| |
| | 1Sa 25:37 | Reggel pedig, mikor Nábál kijózanodék, megmondá néki felesége ezeket a dolgokat; és elhala az o szíve o benne, és olyanná lon, mint a ko.
| |
| | 1Sa 25:38 | És mintegy tíz nap mulva megveré az Úr Nábált, és meghala.
| |
| | 1Sa 25:39 | És mikor Dávid meghallotta, hogy Nábál meghalt, monda: Áldott legyen az Úr, ki bosszút állott Nábálon az én gyaláztatásomért, és szolgáját visszatartotta a gonosztól, a Nábál gonoszságát pedig visszafordítá az Úr az o fejére! És elkülde Dávid, és izent Abigailnak, hogy elvenné ot feleségéül.
| |
| | 1Sa 25:40 | Elmenének azért Dávid szolgái Abigailhoz Kármelbe, és beszélének vele, mondván: Dávid küldtt minket hozzád, hogy téged elvegyen feleségéül.
| |
| | 1Sa 25:41 | O pedig felálla, és meghajtotta magát arczczal a fldre, és monda: Ímé a te szolgálóleányod szolgáló lesz, hogy mossa az én uram szolgáinak lábait.
| |
| | 1Sa 25:42 | És Abigail sietve felkele, és felült a szamárra és az o t szolgálóleánya, a kik krültte valának, és elment Dávid kvetei után, és az o felesége lon.
| |
| | 1Sa 25:43 | Ahinoát is elvevé Dávid Jezréelbol, és mind a ketto felesége lon néki.
| |
| | 1Sa 25:44 | Saul pedig az o leányát, Mikált, a Dávid feleségét Páltinak, a Láis fiának adá, a ki Gallimból való volt.
| |
