| |
Hungarian Bible |   | |
 |
| |
| | 1Sa 1:1 | Volt egy ember, Ramataim-Czofimból, az Efraim hegységérol való, és az o neve Elkána vala, Jerohámnak fia, ki Elihu fia, ki Tohu fia, ki Sof fia volt; Efraimita vala.
| |
| | 1Sa 1:2 | És két felesége volt néki; az egyiket Annának, a másikat pedig Peninnának hÃvták. Peninnának gyermekei valának, de Annának nem valának gyermekei.
| |
| | 1Sa 1:3 | És ez az ember felmegy vala esztendonként az o városából, hogy imádkozzék és áldozatot tegyen a Seregek Urának Silóban. Ott pedig Éli két fia, Hofni és Fineás valának az Úrnak papjai.
| |
| | 1Sa 1:4 | És azon a napon, melyen Elkána áldozni szokott, Peninnának, az o feleségének, és minden fiának és leányának [áldozati] részt ád vala;
| |
| | 1Sa 1:5 | Annának pedig kétakkora részt ád vala, mivel Annát [igen] szerette; de az Úr bezárá az o méhét.
| |
| | 1Sa 1:6 | Igen bosszantja vala pedig [Annát] vetélkedo társa, hogy felingerelje, mivel az Úr bezárá az o méhét.
| |
| | 1Sa 1:7 | És Ãgy tÃrtént ez esztendorol esztendore; valahányszor felment az Úrnak házába, ekképen bosszantá ot, o pedig sÃr vala és semmit sem evék.
| |
| | 1Sa 1:8 | És monda néki Elkána, az o férje: Anna, miért sÃrsz, és miért nem eszel? Mi felett bánkódol szÃvedben? Avagy nem tÃbbet érek-é én néked tÃz fiúnál?
| |
| | 1Sa 1:9 | És felkele Anna, minekutána evének Silóban és minekutána ivának, (Éli pap pedig az Úrnak templomában az ajtófélnél ül vala székében),
| |
| | 1Sa 1:10 | És lelkében elkeseredve, kÃnyÃrge az Úrnak, és igen sÃr vala.
| |
| | 1Sa 1:11 | És fogadást ton, mondván: Seregeknek Ura! ha megtekinted a te szolgáló leányodnak nyomorúságát, és megemlékezel rólam, és nem feledkezel el szolgáló leányodról, hanem fiúmagzatot adsz szolgáló leányodnak: én ot egész életére az Úrnak ajánlom, és borotva nem érinti az o fejét soha!
| |
| | 1Sa 1:12 | Mivelhogy pedig hosszasan imádkozék az Úr elott: Éli figyel vala az o szájára;
| |
| | 1Sa 1:13 | És mivel Anna szÃvében kÃnyÃrge (csak ajka mozgott, szava pedig nem volt hallható): Éli gondolá, hogy részeg.
| |
| | 1Sa 1:14 | Monda azért néki Éli: Meddig leszel részeg? TávolÃtsd el mámorodat magadtól.
| |
| | 1Sa 1:15 | Anna pedig felele, és monda néki: Nem, Uram! bánatos lelku asszony vagyok én; sem bort, sem részegÃto italt nem ittam, csak szÃvemet ÃntÃttem ki az Úr elott.
| |
| | 1Sa 1:16 | Ne tartsd a te szolgáló leányodat rossz asszonynak, mert az én bánatomnak és szomorúságomnak teljességébol szólottam eddig.
| |
| | 1Sa 1:17 | És felele Éli, és monda: Eredj el békességgel, és Izráelnek Istene adja meg a te kérésedet, a melyet kértél tole.
| |
| | 1Sa 1:18 | O pedig monda: Legyen kedves elotted a te szolgáló leányod! És elméne az asszony az o útjára és evék, és arcza nem vala tÃbbé [szomorú.]
| |
| | 1Sa 1:19 | És reggel felkelének, és minekutána imádkozának az Úr elott, visszatértek, és elmenének haza Rámába. És ismeré Elkána az o feleségét, Annát, és az Úr megemlékezék róla.
| |
| | 1Sa 1:20 | És tÃrtént ido multával, hogy terhes lon Anna, és szüle fiat és nevezé ot Sámuelnek, mert [úgymond] az Úrtól kértem ot.
| |
| | 1Sa 1:21 | És mikor felméne a férfi, Elkána és az o egész háznépe, hogy bemutassa az Úrnak esztendonként való áldozatát és fogadását:
| |
| | 1Sa 1:22 | Anna nem ment fel, hanem monda férjének: Mihelyt a gyermeket elválasztándom, felviszem ot, hogy az Úr elott megjelenjen, és ott maradjon ÃrÃkké.
| |
| | 1Sa 1:23 | És monda néki Elkána, az o férje: Cselekedjél úgy, a mint néked tetszik, maradj [itthon], mÃg elválasztod; csakhogy az Úr teljesÃtse be az o beszédét! [Otthon] marada azért az asszony és szoptatta gyermekét, a mÃg elválasztá.
| |
| | 1Sa 1:24 | És minekutána elválasztotta, felvivé magával; három tulokkal, egy efa liszttel és egy tÃmlo borral, és bevivé ot az Úrnak házába, Silóban. A gyermek pedig [még igen] kicsiny vala.
| |
| | 1Sa 1:25 | És levágták a tulkot, és a gyermeket Élihez vitték.
| |
| | 1Sa 1:26 | O pedig monda: Óh Uram! Él a te lelked, Uram, hogy én vagyok az az asszony, a ki itt állott melletted, és kÃnyÃrgÃtt az Úrnak.
| |
| | 1Sa 1:27 | Ezért a fiúért kÃnyÃrÃgtem, és az Úr megadta kérésemet, a melyet tole kértem.
| |
| | 1Sa 1:28 | Most azért én is az Úrnak szentelem; teljes életére az Úrnak legyen szentelve! És imádkozának ott az Úrhoz.
| |
