| |
Hungarian Bible |   | |
 |
| |
| | 2Cr 1:1 | Pál, Jézus Krisztus apostola az Isten akaratjából, és Timótheus az atyafi, az Isten gyülekezetének, a mely Korinthusban van, mindama szentekkel egybe, a kik egész Akhájában vannak:
| |
| | 2Cr 1:2 | Kegyelem néktek és békesség Istentol a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
| |
| | 2Cr 1:3 | Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, az irgalmasságnak atyja és minden vígasztalásnak Istene;
| |
| | 2Cr 1:4 | A ki megvígasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvígasztalhassunk bármely nyomorúságba [esteket] azzal a vígasztalással, a mellyel Isten vígasztal minket.
| |
| | 2Cr 1:5 | Mert a mint boséggel kijutott nékünk a Krisztus szenvedéseibol, úgy boséges a mi vígasztalásunk is Krisztus által.
| |
| | 2Cr 1:6 | De akár nyomorgattatunk, a ti vígasztalástokért és üdvsségtekért [van az], mely hathatós ugyanazon szenvedések elviselésére, a melyeket mi is szenvedünk; akár megvígasztaltatunk a ti vígasztalástokért és üdvsségtekért [van az.] És a mi reménységünk eros feloletek.
| |
| | 2Cr 1:7 | Tudván, hogy a miképen társaink vagytok a szenvedésben, azonképen a vígasztalásban is.
| |
| | 2Cr 1:8 | Mert nem akarjuk, hogy ne tudjatok atyámfiai a mi nyomorúságunk felol, a mely Ázsiában esett rajtunk, hogy felette igen, eronk felett megterheltettünk, úgy hogy életünk felol is kétségben valánk:
| |
| | 2Cr 1:9 | Sot magunk is halálra szántuk magunkat, hogy ne bizakodnánk mi magunkban, hanem Istenben, a ki feltámasztja a holtakat:
| |
| | 2Cr 1:10 | A ki ilyen nagy halálból megszabadított és szabadít minket: a kiben reménykedünk, hogy ezután is meg fog szabadítani;
| |
| | 2Cr 1:11 | Velünk együtt munkálkodván ti is az érettünk való knyrgésben, hogy a sokak által nékünk adatott kegyelmi ajándék sokak által háláltassék meg mi érettünk.
| |
| | 2Cr 1:12 | Mert a mi dicsekedésünk ez, lelkiismeretünk bizonysága, hogy isteni oszinteséggel és tisztasággal, nem testi blcseséggel, hanem Isten kegyelmével forgolódtunk a világon, kiváltképen pedig ti kztetek.
| |
| | 2Cr 1:13 | Mert nem egyebet írunk néktek, hanem a mit olvastok, vagy el is ismertek, sot reménylem, hogy el is fogtok ismerni mindvégig;
| |
| | 2Cr 1:14 | A minthogy némi részben el is ismertétek rólunk, hogy dicsekvéstek vagyunk, a miképen ti is nékünk az Úr Jézus napján.
| |
| | 2Cr 1:15 | És ezzel a bizodalommal akartam elobb hozzátok menni, hogy másodízben nyerjetek kegyelmet;
| |
| | 2Cr 1:16 | És kztetek általmenni Macedóniába, és Macedóniából ismét hozzátok térni vissza, és toletek elkísértetni Júdeába.
| |
| | 2Cr 1:17 | Hát ezt akarva, vajjon knnyelmuen cselekedtem-é? vagy a mit akarok, test szerint akarom-é, hogy nálam az igen igen, és a nem nem legyen?
| |
| | 2Cr 1:18 | De hu az Isten, hogy a mi beszédünk hozzátok nem volt igen és nem.
| |
| | 2Cr 1:19 | Mert az Isten Fia Jézus Krisztus, a kit kztetek mi hirdettünk, én és Silvánus és Timótheus, nem volt igen és nem, hanem [az] igen lett o benne.
| |
| | 2Cr 1:20 | Mert Istennek valamennyi igérete o benne [lett] igenné [és] o benne [lett] Ámenné az Isten dicsoségére mi általunk.
| |
| | 2Cr 1:21 | A ki pedig minket ti veletek egybe Krisztusban megerosít és megken minket, az Isten az;
| |
| | 2Cr 1:22 | A ki el is pecsételt minket, és a léleknek zálogát adta a mi szíveinkbe.
| |
| | 2Cr 1:23 | Én pedig az Istent hívom bizonyságul az én lelkemre, hogy titeket kímélve nem mentem el eddig Korinthusba.
| |
| | 2Cr 1:24 | Nem hogy uralkodnánk a ti hiteteken, hanem munkatársai vagyunk a ti rmeteknek; mert hitben állotok.
| |
