| |
Hungarian Bible |   | |
 |
| |
| | Act 22:1 | Atyámfiai, férfiak és atyák, hallgassátok meg az én beszédemet, a melylyel most magamat elottetek mentem.
| |
| | Act 22:2 | Mikor pedig hallották, hogy zsidó nyelven szól hozzájok, még inkább nyugalmat tanusÃtottak. És monda:
| |
| | Act 22:3 | Én zsidó ember vagyok, születtem a czilicziai Tárzusban, fÃlneveltettem pedig ebben a városban a Gamáliel lábainál, tanÃttattam az atyák tÃrvényének pontossága szerint, buzgó lévén az Istenhez, miként ti mindnyájan vagytok ma:
| |
| | Act 22:4 | És ezt a tudományt üldÃztem mind halálig, megkÃtÃzvén és tÃmlÃczbe vetvén mind férfiakat, mind asszonyokat.
| |
| | Act 22:5 | Miképen a fopap is bizonyságom nékem, és a véneknek egész tanácsa; kiktol leveleket is vévén az atyafiakhoz, Damaskusba menék, hogy az odavalókat is fogva hozzam Jeruzsálembe, hogy bunhodjenek.
| |
| | Act 22:6 | Lon pedig, hogy a mint menék és kÃzelgeték Damaskushoz, déltájban nagy hirtelenséggel az égbol nagy világosság sugárzott kÃrül engem.
| |
| | Act 22:7 | És leesém a fÃldre, és hallék szót, mely monda nékem: Saul, Saul, mit kergetsz engem?
| |
| | Act 22:8 | Én pedig felelék: Kicsoda vagy, Uram? És monda nékem: Én vagyok a názáreti Jézus, a kit te kergetsz.
| |
| | Act 22:9 | A kik pedig velem valának, a világosságot ugyan látták, és megrémültek; de annak szavát, a ki velem szól vala, nem hallották.
| |
| | Act 22:10 | Én pedig mondék: Mit cselekedjem, Uram? Az Úr pedig monda nékem: Kelj fel és menj el Damaskusba; és ott megmondják néked mindazokat, a mik elrendelvék néked, hogy véghez vigyed.
| |
| | Act 22:11 | Mikor pedig nem láték annak a világosságnak dicsosége miatt, a velem valóktól kézenfogva vezettetve menék Damaskusba.
| |
| | Act 22:12 | Egy bizonyos Ananiás pedig, ki a tÃrvény szerint istenfélo férfiú, kirol az ott lakó zsidók mind jó bizonyságot tesznek,
| |
| | Act 22:13 | Hozzám jÃve és mellém állva monda nékem: Saul atyámfia, nyerd vissza szemed világát. És én azon szempillantásban reá tekintettem.
| |
| | Act 22:14 | O pedig monda: A mi atyáinknak Istene választott téged, hogy megismerd az o akaratát, és meglásd amaz Igazat, és szót hallj az o szájából.
| |
| | Act 22:15 | Mert leszel néki tanúbizonysága minden embernél azok felol, a miket láttál és hallottál.
| |
| | Act 22:16 | Most annakokáért mit késedelmezel? Kelj fel és keresztelkedjél meg és mosd le a te buneidet, segÃtségül hÃván az Úrnak nevét.
| |
| | Act 22:17 | Lon pedig, hogy mikor Jeruzsálembe megtértem és imádkozám a templomban, elragadtatám lelkemben,
| |
| | Act 22:18 | És látám ot, ki ezt mondá nékem: Siess és menj ki hamar Jeruzsálembol: mert nem veszik be a te tanúbizonyságtételedet én felolem.
| |
| | Act 22:19 | És én mondék: Uram, ok magok tudják, hogy én tÃmlÃczbe vetettem és vertem zsinagógánként azokat, a kik hisznek vala te benned:
| |
| | Act 22:20 | És mikor ama te mártÃrodnak, Istvánnak vére kiontaték, én is ott állék és helyeslém az o megÃletését, és orizém azoknak kÃntÃsét, a kik ot megÃlték.
| |
| | Act 22:21 | És monda nékem: Eredj el, mert én téged messze küldelek a pogányok kÃzé.
| |
| | Act 22:22 | Hallgatják vala pedig ot e szóig; de most felemelék szavokat, mondván: TÃrÃld el a fÃldszÃnérol az ilyent, mert nem illik néki élni.
| |
| | Act 22:23 | Mikor pedig azok kiabáltak, és kÃntÃsüket elhányák, és port szórának a levegobe,
| |
| | Act 22:24 | Parancsolá az ezredes, hogy vigyék ot a várba, mondván, hogy korbácsütésekkel vallassák ki ot, hogy megtudhassa, mi okért kiabáltak úgy reá.
| |
| | Act 22:25 | A mint azonban lekÃtÃtték ot a szÃjakkal, monda Pál az ott álló századosnak: Vajjon szabad-é néktek római embert, kit el nem Ãtéltek, megostorozni?
| |
| | Act 22:26 | Miután pedig ezt meghallá a százados, elmenvén, megjelenté az ezredesnek, mondván: Meglásd, mit akarsz cselekedni; mert ez az ember római.
| |
| | Act 22:27 | Hozzámenvén azért az ezredes, monda néki: Mondd meg nékem, te római vagy-é? O pedig monda: Az.
| |
| | Act 22:28 | És felele az ezredes: Én nagy Ãsszegért vettem meg ezt a polgárjogot. Pál pedig monda: Én pedig [benne] is születtem.
| |
| | Act 22:29 | Mindjárt eltávozának azért o tole, a kik ot vallatni akarák. Sot az ezredes is megijede, mikor megértette, hogy római, és hogy ot megkÃtÃztette.
| |
| | Act 22:30 | Másnap pedig meg akarván tudni a bizonyos valóságot, miben vádoltatik a zsidóktól, feloldatá ot bilincseibol, és megparancsolá, hogy a fopapok az o egész tanácsokkal egyben hozzá menjenek; és levezetvén Pált, eleikbe állatá.
| |
