| |
Hungarian Bible |   | |
 |
| |
| | Luk 22:1 | Elkzelgetett pedig a kovásztalan kenyerek ünnepe, mely husvétnak mondatik.
| |
| | Luk 22:2 | És a fopapok és az írástudók keresnek vala módot, hogyan ljék meg ot; mert féltek a néptol.
| |
| | Luk 22:3 | Beméne pedig a Sátán Júdásba, ki Iskáriótesnek neveztetik, és a tizenkettonek számából vala;
| |
| | Luk 22:4 | És elmenvén, megbeszélé a fopapokkal és a vezérekkel, mimódon adja ot nékik kezkbe.
| |
| | Luk 22:5 | És azok rülének, és megszerzodének, hogy pénzt adnak néki;
| |
| | Luk 22:6 | O pedig megigéré, és keres vala jó alkalmat, hogy ot nékik kezkbe adja zenebona nélkül.
| |
| | Luk 22:7 | Eljve pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle letni a husvéti báránynak;
| |
| | Luk 22:8 | És elküldé Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a husvéti bárányt, hogy megegyük.
| |
| | Luk 22:9 | Ok pedig mondának néki: Hol akarod, hogy elkészítsük?
| |
| | Luk 22:10 | És o monda nékik: Ímé, mikor bementek a városba, szembe jo veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kvessétek ot abba a házba, a melybe bemegy.
| |
| | Luk 22:11 | És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt?
| |
| | Luk 22:12 | És o mutat néktek egy nagy vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el.
| |
| | Luk 22:13 | Elmenvén pedig, úgy találák, a mint mondta nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt.
| |
| | Luk 22:14 | És mikor eljtt az ido, asztalhoz üle, és a tizenkét apostol o vele egyetembe.
| |
| | Luk 22:15 | És monda nékik: Kívánva kívántam a husvéti bárányt megenni veletek, melott én szenvednék:
| |
| | Luk 22:16 | Mert mondom néktek, hogy tbbé nem eszem abból, míglen beteljesedik az Isten országában.
| |
| | Luk 22:17 | És [a] pohárt vévén, minekutána hálákat adott, monda: Vegyétek ezt, és osszátok el magatok kztt:
| |
| | Luk 22:18 | Mert mondom néktek, hogy nem iszom a szolotokének gyümlcsébol, míglen eljo az Isten országa.
| |
| | Luk 22:19 | És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
| |
| | Luk 22:20 | Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szvetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik.
| |
| | Luk 22:21 | De ímé annak a keze, a ki engem elárul, velem van az asztalon.
| |
| | Luk 22:22 | És az embernek Fia jóllehet, elmegy, mint elvégeztetett: de jaj annak az embernek, a ki által elárultatik!
| |
| | Luk 22:23 | És ok kezdék egymás kztt kérdezni, vajjon ki lehet az o kzttük, a ki ezt meg fogja tenni?
| |
| | Luk 22:24 | Támada pedig kztük versengés is, hogy ki tekintheto kztük nagyobbnak.
| |
| | Luk 22:25 | O pedig monda nékik: A pogányokon uralkodnak az o királyaik, és a kiknek azokon hatalmuk van, jóltévoknek hivatnak.
| |
| | Luk 22:26 | De ti nem úgy: hanem a ki legnagyobb kztetek, olyan legyen, mint a ki legkisebb; és a ki fo, mint a ki szolgál.
| |
| | Luk 22:27 | Mert melyik nagyobb, az-é, a ki asztalnál ül, vagy a ki szolgál? nemde a ki asztalnál ül? De én ti kztetek olyan vagyok, mint a ki szolgál.
| |
| | Luk 22:28 | Ti vagytok pedig azok, kik megmaradtatok én velem az én kísérteteimben;
| |
| | Luk 22:29 | Én azért adok néktek, miképen az én Atyám adott nékem, országot,
| |
| | Luk 22:30 | Hogy egyetek és igyatok az én asztalomon az én országomban, és üljetek királyi székeken, ítélvén az Izráelnek tizenkét nemzetségét.
| |
| | Luk 22:31 | Monda pedig az Úr: Simon! Simon! ímé a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát;
| |
| | Luk 22:32 | De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idovel megtérvén, a te atyádfiait erosítsed.
| |
| | Luk 22:33 | O pedig monda néki: Uram, te veled kész vagyok mind tmlczre, mind halálra menni!
| |
| | Luk 22:34 | És o monda: Mondom néked Péter: Ma nem szól addig a kakas, míg te háromszor meg nem tagadod, hogy ismersz engem.
| |
| | Luk 22:35 | És monda nékik: Mikor elküldtelek benneteket erszény, táska és saru nélkül, volt-é valamiben fogyatkozástok? Ok pedig mondának: Semmiben sem.
| |
| | Luk 22:36 | Monda azért nékik: De most, a kinek erszénye van elovegye, hasonlóképen a táskát; és a kinek nincs, adja el felso ruháját, és vegyen szablyát.
| |
| | Luk 22:37 | Mert mondom néktek, hogy még ennek az írásnak be kell teljesülni rajtam, hogy: És a gonoszok kzé számláltatott. Mert a mik reám vonatkoznak is, elvégeztetnek.
| |
| | Luk 22:38 | Azok pedig mondának: Uram, ímé van itt két szablya. O pedig monda: Elég.
| |
| | Luk 22:39 | És kimenvén, méne az o szokása szerint az Olajfák hegyére; kveték pedig ot az o tanítványai is.
| |
| | Luk 22:40 | És mikor ott a helyen vala, monda nékik: Imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
| |
| | Luk 22:41 | És o eltávozék tolk mintegy kohajításnyira; és térdre esvén, imádkozék,
| |
| | Luk 22:42 | Mondván: Atyám, ha akarod, távoztasd el tolem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!
| |
| | Luk 22:43 | És angyal jelenék meg néki mennybol, erosítvén ot.
| |
| | Luk 22:44 | És haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozék; és az o verítéke olyan vala, mint a nagy vércseppek, melyek a fldre hullanak.
| |
| | Luk 22:45 | És minekutána flkelt az imádkozástól, az o tanítványaihoz menvén, aludva találá oket a szomorúság miatt,
| |
| | Luk 22:46 | És monda nékik: Mit alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
| |
| | Luk 22:47 | És mikor még beszéle, ímé sokaság [jve,] melynek az méne elotte, a ki Júdásnak neveztetik, egy a tizenketto kzül: és kzelgete Jézushoz, hogy ot megcsókolja.
| |
| | Luk 22:48 | Jézus pedig monda néki: Júdás, csókkal árulod el az embernek Fiát?
| |
| | Luk 22:49 | Látván pedig azok, a kik o krültte [valának,] a mi kvetkezik, mondának néki: Uram, vágjuk-é oket fegyverrel?
| |
| | Luk 22:50 | És kzülk valaki megvágá a fopap szolgáját, és levágá annak jobb fülét.
| |
| | Luk 22:51 | Felelvén pedig Jézus, monda: Elég eddig. És illetvén annak fülét, meggyógyítá azt.
| |
| | Luk 22:52 | Monda pedig Jézus azoknak, a kik o hozzá mentek, a fopapoknak, a templom tisztjeinek és a véneknek: Mint valami latorra, úgy jttetek szablyákkal és fustélyokkal?
| |
| | Luk 22:53 | Mikor minden nap veletek voltam a templomban, a ti kezeiteket nem vetétek én reám; de ez a ti órátok, és a stétségnek hatalma.
| |
| | Luk 22:54 | Megfogván azért ot, elvezeték, és elvivék a fopap házába. Péter pedig kveti vala távol.
| |
| | Luk 22:55 | És mikor tüzet gerjesztettek az udvar kzepén, és ok együtt leültek, Péter is leüle o velk.
| |
| | Luk 22:56 | És meglátván ot egy szolgálóleány, a mint a világosságnál ült, szemeit reá vetvén, monda: Ez is o vele vala!
| |
| | Luk 22:57 | O pedig megtagadá ot, mondván: Asszony, nem ismerem ot!
| |
| | Luk 22:58 | És egy kevéssel azután más látván ot, monda: Te is azok kzül való vagy! Péter pedig monda: Ember, nem vagyok!
| |
| | Luk 22:59 | És úgy egy óra mulva más valaki erosíté, mondván: Bizony ez is vele vala: mert Galileából való is.
| |
| | Luk 22:60 | Monda pedig Péter: Ember, nem tudom, mit mondasz! És azonnal, mikor o még beszélt, megszólalt a kakas.
| |
| | Luk 22:61 | És hátra fordulván az Úr, tekinte Péterre. És megemlékezék Péter az Úr szaváról, a mint néki mondta: Mielott a kakas szól, háromszor megtagadsz engem.
| |
| | Luk 22:62 | És kimenvén Péter, keservesen síra.
| |
| | Luk 22:63 | És azok a férfiak, a kik fogva tarták Jézust, csúfolják vala, vervén ot.
| |
| | Luk 22:64 | És [szemeit] betakarván, arczul csapdosák ot, és kérdezék ot, mondván: Prófétáld meg ki az, a ki téged vere?
| |
| | Luk 22:65 | És sok egyéb dolgot mondának néki, szidalmazván ot.
| |
| | Luk 22:66 | És a mint nappal lett, egybegyule a nép véneinek tanácsa, fopapok és írástudók: és vivék ot az o gyülekezetükbe,
| |
| | Luk 22:67 | Mondván: Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk. Monda pedig nékik: Ha mondom néktek, nem hiszitek:
| |
| | Luk 22:68 | De ha kérdezlek is, nem feleltek nékem, sem el nem bocsátotok.
| |
| | Luk 22:69 | Mostantól fogva ül az embernek Fia az Isten hatalmának jobbja felol.
| |
| | Luk 22:70 | Mondának pedig mindnyájan: Te vagy tehát az Isten Fia? O pedig monda nékik: Ti mondjátok, hogy én vagyok!
| |
| | Luk 22:71 | Azok pedig mondának: Mi szükségünk van még bizonyságra? Hiszen mi magunk hallottuk az o szájából.
| |
