| |
Hungarian Bible |   | |
 |
| |
| | Zec 2:1 | Felemelém ismét szemeimet, és Ãmé, láték egy férfiút és a kezében méro- kÃtelet.
| |
| | Zec 2:2 | És mondám: Hová mégy te? És mondá nékem: Megmérni Jeruzsálemet, hogy lássam: mennyi a széle és mennyi a hossza?
| |
| | Zec 2:3 | És Ãmé, az angyal, a ki beszél vala velem, kijÃve, és más angyal [is] kijÃve eléje.
| |
| | Zec 2:4 | És monda annak: Fuss, és szólj e gyermekhez, mondván: KerÃtetlenül fogják lakni Jeruzsálemet a benne levo emberek és barmok sokasága miatt.
| |
| | Zec 2:5 | Én pedig, szól az Úr, tuz-fal leszek kÃrülÃtte és megdicsoÃtem magamat o benne!
| |
| | Zec 2:6 | Jaj, jaj! Fussatok ki az északi fÃldrol, Ãgy szól az Úr, mert az ég négy szele felé szórtalak szét titeket, szól az Úr.
| |
| | Zec 2:7 | Jaj Sion! SzabadÃtsd ki magadat, ki Babilon leányánál lakozol.
| |
| | Zec 2:8 | Mert Ãgy szól a Seregeknek Ura: Dicsoség után küldÃtt engem a pogányokhoz, a kik fosztogatnak titeket, mert a ki titeket bánt, az o szemefényét bántja.
| |
| | Zec 2:9 | Mert Ãmé én felemelem kezemet ellenÃk, és saját szolgáik prédájává lesznek, és megtudjátok, hogy a Seregeknek Ura küldÃtt el engem.
| |
| | Zec 2:10 | Örülj és Ãrvendezz, Sionnak leánya, mert Ãmé elmegyek és kÃzÃtted lakozom! Ãgy szól az Úr.
| |
| | Zec 2:11 | És sok pogány csatlakozik azon a napon az Úrhoz, és népemmé lesznek, és kÃzÃtted lakozom, és megtudod, hogy a Seregeknek Ura küldÃtt hozzád engem.
| |
| | Zec 2:12 | És birtokba veszi az Úr Júdát, mint az o osztályrészét a szent fÃldÃn, és újra magáévá fogadja Jeruzsálemet.
| |
| | Zec 2:13 | Hallgasson minden test az Úr elott: mert felkelt az o szentséges helyérol.
| |
