| |
Hungarian Bible |   | |
 |
| |
| | 1Ki 17:1 | És szóla Thesbites Illés, a Gileád lakói kÃzül, Akhábnak: Él az Úr, az Izráel Istene, a ki elott állok, hogy ez esztendokben sem harmat, sem eso nem lészen; hanem csak az én beszédem szerint.
| |
| | 1Ki 17:2 | És lon az Úrnak beszéde o hozzá, mondván:
| |
| | 1Ki 17:3 | Menj el innét, és menj napkelet felé, és rejtezzél el a Kérith patakja mellett, mely a Jordán felé [folyik.]
| |
| | 1Ki 17:4 | És a patakból lesz néked italod; a hollóknak pedig megparancsoltam, hogy tápláljanak téged ott.
| |
| | 1Ki 17:5 | Elméne azért, és az Úrnak beszéde szerint cselekedék; és elméne és leüle a Kérith patakja mellett, a mely a Jordán felé [folyik.]
| |
| | 1Ki 17:6 | És a hollók hoztak néki kenyeret és húst reggel és este, és a patakból ivott.
| |
| | 1Ki 17:7 | És lon néhány nap múlva, hogy kiszáradt a patak; mert nem volt eso a fÃldre.
| |
| | 1Ki 17:8 | És lon az Úrnak beszéde o hozzá, mondván:
| |
| | 1Ki 17:9 | Kelj fel, és menj el Sareptába, a mely SÃdonhoz tartozik, és légy ott; Ãmé megparancsoltam ott egy Ãzvegyasszonynak, hogy gondoskodjék rólad.
| |
| | 1Ki 17:10 | És felkelvén, elméne Sareptába, és mikor a város kapujához érkezett, Ãmé egy Ãzvegyasszony volt ott, a ki fát szedegetett, és megszólÃtván azt, monda néki: Hozz, kérlek, egy kevés vizet nékem valami edényben, hogy igyam.
| |
| | 1Ki 17:11 | De mikor az elment, hogy [vizet] hozzon, utána kiáltott, és monda néki: Hozz, kérlek, egy falat kenyeret is kezedben.
| |
| | 1Ki 17:12 | Az pedig monda: Él az Úr, a te Istened, hogy nincs semmi [sült] kenyerem, csak egy marok lisztecském van a vékában, és egy kevés olajom a korsóban, és most egy kis fát szedegetek, és haza megyek, és megkészÃtem azt magamnak és az én fiamnak, hogy megegyük és azután meghaljunk.
| |
| | 1Ki 17:13 | Monda pedig néki Illés: Ne félj, menj el, cselekedjél a te beszéded szerint; de mindazáltal nékem süss abból eloszÃr egy kis pogácsát, és hozd ide; magadnak és a te fiadnak pedig azután süss;
| |
| | 1Ki 17:14 | Mert azt mondja az Úr, Izráel Istene, hogy sem a vékabeli liszt el nem fogy, sem a korsóbeli olaj meg nem kevesül addig, mÃg az Úr esot ád a fÃldnek szÃnére.
| |
| | 1Ki 17:15 | És o elméne, és az Illés beszéde szerint cselekedék, és evék mind o, mind amaz, mind annak háznépe, naponként.
| |
| | 1Ki 17:16 | A vékabeli liszt nem fogyott el, sem pedig a korsóbeli olaj nem kevesült meg, az Úrnak beszéde szerint, a melyet szólott Illés által.
| |
| | 1Ki 17:17 | És lon ezek után, hogy megbetegedék a ház gazdasszonyának fia, és az o betegsége felette nagy vala, annyira, hogy már a lélekzete is elállott.
| |
| | 1Ki 17:18 | Monda azért Illésnek: Mit vétettem ellened, Istennek embere? Azért jÃttél hozzám, hogy eszembe juttassad álnokságomat, és megÃljed az én fiamat?
| |
| | 1Ki 17:19 | És monda néki: Add ide a te fiadat. És o elvevé azt az o kebelérol, és felvivé a felházba, a melyben o lakik vala, és az o ágyára fekteté.
| |
| | 1Ki 17:20 | Akkor kiálta az Úrhoz, és monda: Én Uram, Istenem, nyomorúságot hozol erre az Ãzvegyre is, a kinél én lakom, hogy az o fiát megÃlÃd?
| |
| | 1Ki 17:21 | És ráborult háromszor a gyermekre, és felkiáltott az Úrhoz, mondván: Én Uram, Istenem, térÃtsd vissza e gyermek lelkét o belé!
| |
| | 1Ki 17:22 | És meghallgatta az Úr Illés szavát, és megtért a gyermekbe a lélek, és megélede.
| |
| | 1Ki 17:23 | És felvévén Illés a gyermeket, alávivé ot a felházból a házba, és adá ot az o anyjának, és monda Illés: Lássad, él a te fiad!
| |
| | 1Ki 17:24 | És monda az asszony Illésnek: Most tudtam meg, hogy te Isten embere vagy, és hogy az Úrnak beszéde a te ajkadon: igazság.
| |
