| |
Hungarian Bible |   | |
 |
| |
| | 2Sa 12:1 | Elküldé azért az Úr Dávidhoz Nátán [prófétát,] ki bemenvén hozzá, monda néki: Két ember vala egy városban, egyik gazdag, a másik szegény.
| |
| | 2Sa 12:2 | A gazdagnak felette sok juhai és krei valának;
| |
| | 2Sa 12:3 | A szegénynek pedig semmije nem vala egyéb egy kis nostény báránykájánál, a melyet vett és táplált vala, s felnevelkedett nála gyermekeivel együtt; saját falatjából evett és poharából ivott és keblén aludt, és néki olyan vala, mintegy leánya.
| |
| | 2Sa 12:4 | Mikor pedig utazó vendége érkezett a gazdagnak: sajnált az o krei és juhai kzül hozatni, hogy a vendégnek ételt készítsen belole, a ki hozzá ment vala; hanem elvevé a szegénytol az o bárányát, és azt fozeté meg a vendégnek, a ki hozzá ment.
| |
| | 2Sa 12:5 | Akkor felgerjede Dávidnak haragja az ember ellen, és monda Nátánnak: Él az Úr, hogy halálnak fia az az ember, a ki azt cselekedte.
| |
| | 2Sa 12:6 | A bárányért pedig négy annyit kell adnia, mivelhogy ezt mívelte, és annak nem kedvezett.
| |
| | 2Sa 12:7 | És monda Nátán Dávidnak: Te vagy az az ember! Ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene: Én kentelek fel téged, hogy király légy Izráel felett, és megszabadítottalak téged a Saul kezébol.
| |
| | 2Sa 12:8 | És néked adtam a te urad házát, és a te uradnak feleségeit a te kebeledbe; ennek felette néked adtam Izráelnek és Júdának házát; [és] ha még ez kevés [volt,] ezt s ezt adtam volna néked.
| |
| | 2Sa 12:9 | Miért vetetted meg az Úrnak beszédét, oly dolgot cselekedvén, mely útálatos o elotte? A Hitteus Uriást fegyverrel lted meg, és az o feleségét magadnak vetted feleségül; magát pedig az Ammon fiainak fegyverével lted meg.
| |
| | 2Sa 12:10 | Most azért ne távozzék el a fegyver soha házadból, mivel megútáltál engem, és a Hitteus Uriás feleségét elvetted, hogy feleséged legyen.
| |
| | 2Sa 12:11 | Ezt mondja az Úr: Ímé én épen a saját házadból bocsátok reád csapásokat, és feleségeidet szemed láttára veszem el, és adom más felebarátodnak, és hál a te feleségeiddel fényes nappal.
| |
| | 2Sa 12:12 | Mert te titkon cselekedtél; de én az egész Izráel elott és napvilágnál cselekeszem azt.
| |
| | 2Sa 12:13 | Monda azért Dávid Nátánnak: Vétkeztem az Úr ellen! És monda Nátán Dávidnak: Az Úr is elvette a te bundet, nem fogsz meghalni.
| |
| | 2Sa 12:14 | Mindazáltal, mivel alkalmat adtál a gyalázásra az Úr ellenségeinek e dologban: a te fiad is, a ki lett néked, bizonynyal meghal.
| |
| | 2Sa 12:15 | Ezekután elméne Nátán az o házához. És megveré az Úr a gyermeket, a kit az Uriás felesége szült vala Dávidnak; és megbetegedék.
| |
| | 2Sa 12:16 | És knyrge Dávid az Istennek a gyermekért, és bojtle is Dávid, és bemenvén, a fldn feküvék éjjel.
| |
| | 2Sa 12:17 | Felkelének azért az o házának vénei [és menének] o hozzá, hogy felemeljék ot a fldrol: de nem akará, és nem is evék o velek kenyeret.
| |
| | 2Sa 12:18 | Hetednapra azért meghala a gyermek, és nem merik vala a Dávid szolgái néki megmondani, hogy meghalt a gyermek, mert ezt mondják vala: Ímé, még mikor a gyermek élt, szólottunk néki és meg sem hallotta szónkat; hogyan mondanánk meg néki, hogy meghalt a gyermek, hogy [magának] bajt szerezzen?
| |
| | 2Sa 12:19 | Látván pedig Dávid, hogy az o szolgái suttognak, eszébe vevé Dávid, hogy meghalt a gyermek, és monda Dávid az o szolgáinak: Meghalt-é a gyermek? Azok mondának: Meghalt.
| |
| | 2Sa 12:20 | Felkelvén azért Dávid a fldrol, megmosdék és megkené magát és más ruhát von magára, és bemenvén az Úr házába, imádkozék. Azután beméne a maga házába, és kérésére kenyeret vivének eleibe, és evék.
| |
| | 2Sa 12:21 | Akkor mondának az o szolgái néki: Mi dolog ez, a mit míveltél? Míg a gyermek élt, bojtltél és sírtál; most pedig, hogy meghalt a gyermek, felkelél és kenyeret ettél.
| |
| | 2Sa 12:22 | Monda o: Míg a gyermek élt, addig bojtltem és sírtam; mert ezt mondottam: Ki tudja, talán az Úr knyrül rajtam, és megél a gyermek.
| |
| | 2Sa 12:23 | De most, [hogy] meghalt, vajjon miért bojtlnék? Vajjon visszahozhatom-é azzal? Én megyek o hozzá, de o nem jo ide vissza én hozzám.
| |
| | 2Sa 12:24 | És megvigasztalá Dávid az o feleségét, Bethsabét, és beméne hozzá, és vele hála. És o szült fiat, és nevezé annak nevét Salamonnak, és az Úr szereté azt,
| |
| | 2Sa 12:25 | A mint megizente vala Nátán próféta által, ki nevezé az o nevét Jedidjának, az Úrért.
| |
| | 2Sa 12:26 | Joáb pedig hadakozék az Ammon fiainak [városa,] Rabba ellen, és megvevé a királyi várost.
| |
| | 2Sa 12:27 | És kveteket külde Dávidhoz Joáb ilyen kvetséggel: Hadakoztam Rabba ellen, és meg is vettem a város[nak egyik részét, a hol a víz van.]
| |
| | 2Sa 12:28 | Most azért gyujtsd egybe a népnek maradékát, és szállj táborba a város ellen, foglald el azt, nehogy valamiképen, ha én foglalnám el, róla neveztessék az én nevem.
| |
| | 2Sa 12:29 | Egybegyujté azért Dávid mind az egész népet, és aláméne Rabba ellen, és harczola ellene, és elfoglalá azt.
| |
| | 2Sa 12:30 | És elvevé az o királyuknak koronáját annak fejérol, melynek súlya egy tálentum arany volt, és drága [kvekkel vala rakva,] és lon a Dávid fején, és a városból felette sok zsákmányt hozott el.
| |
| | 2Sa 12:31 | A népet pedig, mely benne [vala,] kihozatá; és némelyét furész, némelyét vasborona alá, némelyét fejsze alá vetteté; némelyeket mészkemenczén vitt által, és így cselekedék az Ammon fiainak minden városával. Haza méne azután Dávid és az egész nép Jeruzsálembe.
| |
